Az aszály korábban jött, mint valaha, a májusi eső pedig már sok búzaföldnek túl későn érkezett. Az állattartásban szenázsként hasznosult jó néhány, reménytelennek tűnő hektár.
Az aszály problémája a XXXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is központi téma volt. A kiállítást szervező HÓD-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesével, Kurusa Tamással a vetésszerkezeti mozgástérről és az állatok takarmányigényének biztosításáról beszélgettünk.
Agroinform: Az aszály itt különösen súlyos kérdés, hiszen egy egészen déli országrészben vagyunk, ahol tejelő marhákat, sertéseket, juhokat kell etetni. Hogyan lehet ezt megoldani?
Kurusa Tamás: Ilyen állatállomány-nagyságnál, mint amellyel a Hód-Mezőgazda Zrt. rendelkezik, stratégiai kérdés a tömegtakarmány biztosítása. Az elmúlt években az volt a tapasztalat, hogy az őszi takarmánynövények, ideértve a rozst, a tritikálét és az olaszperjét, biztonságos hátteret jelentenek ehhez. És ezek mellé tesszük az öntözött körülmények között termelt takarmánykukoricánkat.
Öntözött takarmánykukoricát?
Egyértelmű. Az őszi takarmánynövényeket viszont öntözés nélkül meg tudjuk termelni. Tehát a mi takarmánybázisunkat durván 200–250 hektár rozs, 100 hektár tritikálé alapozza meg, és mellé rakunk még 300–350 hektár festuloliumot. Ez biztosítja a szenázsok nagy részét. Illetve ahová tudunk, mindenhova másodvetésű, öntözött kukoricát teszünk. Négy ütemben közel 800 hektáron valósítottunk meg öntözésfejlesztést.
Idén sokakban felmerült a búza szenázsolása is. Itt milyen állapotban vannak a növények?
Az idei évben 100 hektáron fogunk olyan őszi kalászosokat szenázsolni, amelyekről úgy gondoljuk, hogy túl rossz állapotúak, például nem kalászoltak ki egységesen. Majd meglátjuk, milyen eredményeket érnek el vele az állattenyésztési kollégák. Egyébként az állományok alacsonyak, szalmájuk biztosan kevés lesz, magmennyiségre pedig közepes terméssel számolok. 8–9 soros kalászemeleteket számoltunk, ez azt jelenti, hogy az árpából 5–5,5 tonna, a búzából 4–4,5 tonna lehet majd az átlagunk, bár a szemméretekről még semmit sem tudunk.
Május közepén a déli országrészben a búzák nagy része ráfizetésesnek látszik – Fotó: Agroinform
Hasonlóan gondolkodtak, mint sok gazdálkodó, akik látván az árakat és a terméskilátásokat, keveset költött a búzára?
Nem, mi betartottuk a technológiát. Az eddig kiadott tápanyagnak és a növényvédelemnek lesz köszönhető az említett hozam. Szerencsére az állományok kaptak most egy kis esőt, és egyöntetűen kikalászoltak. Így könnyebb időzíteni a kalászvédelmet.
És hol van most jobb helye a gabonának? A tárolóban vagy bőrben? Hogy jön ki a matek?
Most egy lebegő állapotban vagyunk, mert a takarmánygabonák értékesítése is nehéz. Nem romlott sokat a gabona ára, de 4 tonna mellett ráfizetéses a búza. Még a támogatások is nehezen mentik a helyzetet. Az árak nemcsak a magas készletek miatt ilyen nyomottak. Nehéz a gazdasági helyzet, szerény a piaci kereslet. Sajnos a forint erősödése sem jött jókor, bár hosszú távon üdvözlendő a dolog. Akár kis-, akár nagygazdaságról beszélünk, most senkinek sem könnyű.
Mekkora mozgásterük van a vetésszerkezetben, technológiában?
Vannak korlátaink. Nagy a tömegtakarmány-igényünk, szemeskukoricából és árpából nem is tudjuk kielégíteni. Árpából akár 3,5 ezer tonnát is fel kell vásárolnunk a takarmánykeverőnkbe. Kukoricából valamivel kevesebbre van szükségünk. Az elmúlt időszakban a napraforgó nálunk is nagyobb teret nyert, már 350 hektárt fed a növény, de rengeteg gond van vele: rájár a nyúl, az örvös galamb, így már a kelése is problémás volt. Ezenfelül kalászosvetőmag-előállítással foglalkozunk még. Útkeresésben vagyunk, nemcsak a vetésszerkezetet, de a technológiát illetően is. Újra kell gondolni az alkalmas fajták körét, a vetésidőt és -mélységet, és be kell vetni mikrobiológiai készítményeket, például mikorrhizákat. Nem beszélve a talajművelésről: forgatásmentesen vagy sávosan kellene már művelni, amit tanulnunk kell még.
Mennyire innovatívak a környékbeli gazdálkodók, akikkel Önök kapcsolatban vannak?
Intenzív aszályhelyzet van, ami azt jelenti, hogy muszáj innovatívnak lenni. Ez kényszer.
Szerves trágyából mekkora területre jut ki tápanyag?
Ötévente a teljes területre. Ennek azonban van negatív oldala is. Az egyik az, hogy jelentős költséggel jár ezt kitermelni, elhelyezni a földeken. Másrészt egy ilyen aszályos időszakban túlhajtja a növényt a szezon elején, aztán amikor elfogy a víz a földből, és nem kap tápanyagot, egyszerűen összeroppan az állomány. Több ilyen táblánk is van.
Kurusa Tamás termelési vezérigazgató-helyettes, HÓD-Mezőgazda Zrt. – Fotó: Agroinform
Sokan mondják, hogy ebben a hidegben nem láttak kártevőt, a szárazság miatt pedig gombás betegséggel sem találkoztak. Legalább efelől nyugodtak lehetünk?
Azért vannak aggasztó levélbetegségek, amelyek stresszes állapotot jelentenek a növénynek. Pár éve volt egy nagy sárgarozsda-fertőzés, ami egyik pillanatról a másikra következett be, de azóta sem volt. A hálózatos levélfoltosság jelentős problémát okoz a kalászosokban. Kukoricában egyértelműen a fuzárium és az aflatoxin a fő gond, de ez egy jó időpontban elvégzett rovarölő szeres védekezéssel kivédhető. Napraforgóban a drótféreg, a pajorok, a sároshátú bogár, az örvös galamb, a nyúl is nagy vámszedője az elvetett magnak és a soroló növényeknek.
Nem helyénvaló kérdés ezt feltenni Hódmezővásárhelyen, de bíznak az állattartás jövőjében ilyen növénytermesztési nehézségek és átvételi árak mellett?
Nem én vagyok a legkompetensebb a cégen belül, aki erről tud beszélni, de az biztos, hogy a kollégák a tudásuk legjavát nyújtják. Az állattartó telepi beruházás keretében most éppen a tejelő ágazatot fejlesztjük. Ennek egy része azt a célt szolgálja, hogy az állatok is jobban érezzék magukat ezen a klímán. Őket is nagyon megviseli a nyári hőség, ami sokat ront a termelés hatékonyságán.
forrás: agroinform.hu
