Rekordszámú és kiemelkedő színvonalú pályázatokkal tért vissza a hódmezővásárhelyi kiállítás – a 2026-os termékdíjak jól mutatják, merre tart a hazai agrárium.
Minden korábbinál erősebb mezőny
A XXXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok sajtótájékoztatóján április 9-én adták át a „Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért 2026” és a „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért 2026” elismeréseket. A szervezők hangsúlyozták: a 2025-ös év kényszerű kimaradása ellenére – amikor a járványhelyzet miatt nem tudták megrendezni az eseményt – idén minden korábbinál erősebb mezőny gyűlt össze.

A pályázatok száma és minősége egyaránt nőtt, ami azt jelzi, hogy az agráriumban zajló innováció nem torpant meg, sőt, új lendületet vett.
„Különösen nehéz volt az összehasonlítás, hiszen egymástól nagyon eltérő fejlesztések – termésnövelő anyagok, digitális megoldások, gépek és edukációs programok – versenyeztek egymással”
– mondta beszédében Gyuricza Csaba a MATE rektora, a Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért zsűriének elnöke és egyben a termékdíj pályázatok fővédnöke.
A szervezők minden résztvevőt arra biztattak, hogy akkor is folytassák a fejlesztéseket és pályázást, ha idén nem értek el helyezést, hiszen az innováció hosszú távú tanulási folyamat.
Növénytermesztési innovációk
A növénytermesztési pályázatok mezőnye idén is rendkívül erős volt, különösen az inputanyagok és technológiai megoldások kategóriájában. A nagydíjat a Humikal Agro Trade Kft. nyerte el egy komplex, tudományosan megalapozott talajkondicionáló rendszerrel.

A fejlesztés lényege, hogy a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotát egyszerre javítja. A huminsavakra, fulvosavakra, valamint ásványi komponensekre épülő termékcsalád képes növelni a tápanyagok hasznosulását, javítani a talajszerkezetet és fokozni a mikrobiális aktivitást. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy a technológia növeli a talaj vízmegtartó képességét, ami a klímaváltozás okozta aszályos időszakokban kulcskérdés.
A gyakorlati eredmények is meggyőzőek: üzemi körülmények között akár 16 százalékos terméstöbbletet mértek, miközben a műtrágya-felhasználás 20–30 százalékkal csökkenthető. A zsűri szerint ez a kettős előny – gazdasági és környezeti – teszi igazán értékessé a fejlesztést.
Az első díjat a Danuba Kft. „Főnix” biostimulánsa kapta, amely közvetlenül a fotoszintézis hatékonyságát növeli. A készítmény a kloroplasztiszok működésére hatva fokozza a növények energiahasznosítását, ami stabilabb hozamot és jobb minőséget eredményez még stresszes körülmények között is.
A második díjas tanösvény-program külön figyelmet érdemel: a termőföldtől a takarmányozásig mutatja be a mezőgazdaság teljes rendszerét, gyakorlati példákon keresztül. A harmadik helyezett fenológiai figyelő rendszer pedig a precíziós növénytermesztés egyik kulcseleme lehet, hiszen a beavatkozások optimális időzítését segíti.
Állattenyésztésben két nagydíjat is osztottak
„Az állattenyésztési pályázatok száma idén meghaladta az átlagot, és a minőség is kiemelkedő volt. A zsűri ezért történelmi döntést hozott: két nagydíjat is kioszthatunk.”
– jelentette be Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézményvezetője, a MÁSZ ügyvezető igazgatója a Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért pályázat zsűriének elnöke.
Az egyik nagydíjat az Agrofeed Kft. Vivaferm termékcsaládja kapta, amely fermentált takarmányokkal javítja az állatok bélflóráját és takarmányhasznosítását. A fejlesztés különlegessége, hogy a tejsavas erjedés előnyeit használja ki, miközben részben kiváltja az import szóját, ezzel csökkentve a termelés költségeit és környezeti terhelését.

A másik nagydíjas a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. Platino NEO termékcsaládja lett. Ez a fejlesztés az in vitro fehérje-emészthetőségi vizsgálatokra épít, és a malacok legérzékenyebb életszakaszában optimalizálja a takarmányozást. Az eredmények szerint csökkent az elhullás, javult a súlygyarapodás, és jelentős költségmegtakarítás érhető el.

A kategóriagyőztesek között szerepeltek állategészségügyi innovációk, takarmánykiegészítők és digitális technológiák is, amelyek mind a hatékonyságot és az állatjólétet szolgálják.
A jövő az egymásra épülő rendszereké
A zsűri értékelése szerint a pályázatok közös jellemzője a komplex szemlélet: a modern agráriumban már nem különálló megoldások születnek, hanem egymásra épülő rendszerek. A sikeres fejlesztések ötvözik a biológiai, kémiai és műszaki tudást, miközben alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz.
Kiemelt szempont volt az is, hogy a fejlesztések mennyire alkalmazhatók a gyakorlatban. Az idei mezőnyben sok olyan pályázat szerepelt, amely mögött már üzemi tapasztalatok és mérhető eredmények állnak.
A díjak maradandó emlékek
A díjak arculatát idén is az aktuális kiállítási vizuálhoz igazították. A grafikai koncepciót Pap Attila készítette, míg a plasztikákat Návay Sándor szobrászművész alkotta meg.
A díj alapjául a „Kaktusz” nevű, korábban díjazott tehén szolgált, amelynek formája a szobrokon és az érmeken is visszaköszön. A kisebb elismerések érem formában készültek, míg a fődíjak egyedi kisplasztikák, amelyek méltó módon képviselik a hazai agrárium legjobbjait.

A szervezők célja, hogy a díjak ne csak szakmai elismerést jelentsenek, hanem maradandó, vizuálisan is értékes emléket adjanak a nyerteseknek.
forrás: magyarmezogazdsag.hu

