A beruházást az Állatorvostudományi Egyetem részéről Rátky Jószef professzor mutatta be, a Juh és Kecske Ágazati Szakmai Szervezet részéről Antal Gábor elnök beszélt arról, hogy a magyar juhágazat fejlődésének kulcsa az oktatás, a kutatás és a termelők tudásának folyamatos megújítása…

Az Állatorvostudományi Egyetem saját forrásból újította fel az üllői tangazdaság 1-es számú juhhodályát, amely oktatási, kutatási és állattartási központként szolgálja a képzést. A fejlesztés a magyar juhágazat versenyképességéhez is hozzájárulhat.

Az üllői Dóra-majorban teljes körűen megújult az 1. számú juhhodály épülete. A korábban tejüzemként működő létesítményben klimatizált szemináriumi terem és labor, kezelőhelyiség, öltözők, zuhanyzók, valamint korszerű karámrendszerrel kialakított állattartó tér kapott helyet. A beruházást az Állatorvostudományi Egyetem saját forrásból valósította meg, azzal a céllal, hogy hosszú távon biztosítsa a gyakorlati oktatás és a kutatás korszerű feltételeit.

Kiemelkedő színvonal

Dr. Rátky József tanszékvezető egyetemi tanár az átadón emlékeztetett arra, hogy az egyetem közel egy évtizede tudatosan fejleszti a haszonállatokkal kapcsolatos oktatás infrastruktúráját. Ennek egyik fontos állomása volt a négy éve átadott Haszonállat-gyógyászati Klinika, amelyet most a juhágazatot 0szolgáló fejlesztés követett.

Mint fogalmazott, ezek a beruházások nemzetközi összevetésben is kiemelkedő színvonalat képviselnek, amit az Állatorvostudományi Egyetem európai akkreditációja is visszaigazolt. Az intézmény hallgatói mintegy hatvan országból érkeznek, ezért különösen fontos, hogy a gyakorlati képzés és a kutatás olyan környezetben folyjon, amely hosszú időre megfelel a szakmai elvárásoknak.

Rátky József felidézte, hogy Üllő korábban is meghatározó szerepet töltött be a hazai kiskérődző-tenyésztésben. Az egykori embriológiai állomáson és a juhászatban jelentős genetikai fejlesztések zajlottak, többek között ausztrál embriók beültetésével és olyan embrióátültetési módszerek kidolgozásával, amelyek később üzemi körülmények között is alkalmazhatóvá váltak.

Kiemelte azt is, hogy

a mostani fejlesztés kezdeményezői fiatal oktatók és kutatók voltak, akik felismerték, hogy a juhágazatban ismét szükség van korszerű oktatási és kutatási háttérre.

Az elkészült oktatóhelyiségek, laborok és műtéti infrastruktúra várhatóan másfél évtizeden keresztül biztosítanak megfelelő feltételeket az egyetemi munkához.

A versenyképesség a tét

Az átadón Antal Gábor, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke arról beszélt, hogy a magyar juhágazat fejlődésének kulcsa az oktatás, a kutatás és a termelők tudásának folyamatos megújítása.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon jött létre Európában másodikként az Európai Unió által elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet, amely szoros együttműködést épít ki az Állatorvostudományi Egyetemmel is. Mint mondta, a magyar juhászat csak akkor maradhat versenyképes a vezető európai országokkal – így Franciaországgal, Spanyolországgal vagy Írországgal – szemben, ha a gyakorlati tapasztalatot a legújabb kutatási eredményekkel sikerül ötvözni.

Hangsúlyozta, hogy

a jövő állatorvosainak szerepe jóval túlmutat a gyógyításon.,,

A juhtartó gazdaságokban sok esetben ők az egyetlen szakemberek, akik rendszeresen találkoznak a termelőkkel, ezért az állategészségügyi ismeretek mellett a takarmányozásban, a technológiai fejlesztésekben és a gazdálkodási szemlélet formálásában is segítséget kell tudniuk nyújtani.

Az egyetem új üllői oktató- és kutatóközpontja ezt a célt szolgálja: olyan gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzését, akik hozzájárulhatnak a magyar juhágazat versenyképességének és hosszú távú fejlődésének erősítéséhez.

forrás: magyarmezogazdasag.hu