A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának (SZTE MGK) közös szervezésében rendeztük meg az „Ember a gép mögött: a precíziós állattartás, az adatalapú döntéshozatal és a mesterséges intelligencia szerepe a hazai állattenyésztésben” című rendezvényünket az Alföldi Állattenyésztési Napok keretében.

A program célja az volt, hogy szakmai fórumot teremtsen a korszerű állattenyésztési technológiák, a precíziós adatgyűjtésre épülő döntéstámogatás, valamint a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatására.

A rendezvényt Dr. Tóth Tamás, a MAPÁE elnöke és Dr. Mikó Edit, az SZTE MGK dékánja nyitotta meg.

A rendezvény első szakmai blokkja a precíziós állattartás és a mesterséges intelligencia gyakorlati megjelenési formáit vizsgálta, különös tekintettel a telepi döntéstámogatásra, az automatizált monitoringrendszerekre, a korai felismerést segítő megoldásokra, valamint az állategészségügyi, reprodukciós és takarmányozási alkalmazásokra. Az előadók nevére kattintva előadásaik anyaga letölthető.

A szekcióban elsőként Dr. Alexy Márta egyetemi docens (ÓE) a precíziós állattartási adatok és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt a telepi döntéstámogatásban. Előadásában rávilágított arra, hogy milyen folyamatokra van szükség a szenzoradattól a beavatkozásig.

Dr. Hejel Péter tudományos munkatárs (ÁTE) előadása állathigiéniai és reprodukciós szempontból közelítette meg a precíziós technológiákat. Kiemelte, hogy a korai felismerés és az előrejelzés a precíziós állattartás elengedhetetlen eleme.

Dr. Süli Ágnes docens (SZTE MGK) egy fejlesztés alatt álló, tejelő tehenészetekben alkalmazható, komplex precíziós takarmányozási és telepirányítási rendszert mutatott be. A technológia alkalmazásával optimális körülmények biztosíthatók, és a fenntarthatósági elvárásoknak való megfelelés mellett növelhető a hatékonyság.

A program részét képező kerekasztal-beszélgetés lehetőséget teremtett arra is, hogy a résztvevők közösen gondolkodjanak a technológiai fejlesztések bevezetésének feltételeiről, gyakorlati korlátairól és jövőbeli lehetőségeiről. A beszélgetést Halmos B. Ágnes felelős szerkesztő (Kistermelők Lapja) moderálta, partnerei Prof. Dr. Urbányi Béla (MTA levelező tagja), Dr. Süth Miklós rektorhelyettes (ÁTE), Prof. Dr Komlósi István egyetemi tanár (DE MÉK) és Prof. Dr. Póti Péter egyetemi tanár (MATE) voltak. A résztvevők kiemelték, hogy jelenleg hazánkban néhány ágazattól eltekintve a precíziós technológiák alkalmazása nagyon alacsony szinten áll. A technológiai fejlesztések bevezetéséhez nagy szükség lenne a termelők és a fogyasztók gondolkodásának megváltozására, ami elősegítené a precíziós termelés elterjedését az akvakultúrától a juhászatig.

A második blokk a technológiai innováció mögött álló humán tényezőkre helyezte a hangsúlyt.

Dr. Benk Ákos főiskolai docens (SZTE MGK) kitért arra, hogy milyen kompetenciákra és, szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a precíziós rendszerek a mindennapi gyakorlat szerves részévé váljanak, illetve, hogy hol helyezkedik el az ember maga a precíziós állattartás világában.

Dr. Húth Balázs tanszékvezető egyetemi docens (SZE AKMK) az ember és az algoritmus együttműködéséről beszélt előadásában, konkrét tehenészeti példákkal alátámasztva.

Dr. Mikó Edit dékán (SZTE MGK) előadásában kiemelt figyelmet kapott az oktatás. Hangsúlyozta, hogy a precíziós állattenyésztés korszakában alapvető szemléletváltásra van szükség a szakember-utánpótlás kérdésében.

A szakmai program kiváló alkalmat kínált mindazon termelők, telepvezetők, állatorvosok, szaktanácsadók, kutatók, oktatók, hallgatók és technológiai fejlesztők számára, akik érdeklődnek az állattenyésztés jövőjét meghatározó innovációk, valamint azok gyakorlati bevezetésének lehetőségei iránt.

Ezúton is köszönjük a Hódmezőgazda Zrt. munkáját, amellyel lehetőséget teremtett a rendezvény megtartásához, valamint az SZTE MGK közreműködését társzervezőként!

Bízunk benne, hogy a rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségeit minél többen tudatosan, felelősen és eredményesen alkalmazzák a magyar mezőgazdaságban.

forrás: https://www.hunplf.hu/